Van egy reggeli rituálé, amihez sokan foggal-körömmel ragaszkodunk: a kávé. Illata bekúszik a lakás minden sarkába, az első korty felrázza a világot, és hirtelen minden egy kicsit élesebbnek látszik. De mi van akkor, ha azt mondjuk: a jövő kávéja nem növényként nő, hanem laborban készül?
Nem, ez nem egy Black Mirror epizód, hanem a valóság. Az éghajlati válság, a kiszámíthatatlan időjárás és a globális termelési problémák olyan újító megoldásokat hívtak életre, amelyek alapjaiban változtathatják meg, amit ma „kávé” alatt értünk. A startupok, mint az Atomo Coffee vagy a Compound Foods, olyan technológiákon dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy kávébab nélkül készítsenek… nos, kávét.
De ez mégis hogyan lehetséges?
A trükk ott kezdődik, hogy nem a növényt, hanem az ízeket, az élményt, az aromák kémiáját próbálják újraalkotni. Az Atomo vállalat növényi alapanyagokból – mint például a datolya vagy a görögdinnye magja – nyeri ki azokat a vegyületeket, amelyek a kávé jellegzetes illatáért és ízéért felelősek. Ezeket elegyítve, finomítva, fermentálva olyan italt hoznak létre, amit vakteszteken sokan előnyben részesítettek a hagyományos specialty kávékkal szemben.
És ha azt gondolnánk, ez csak az ízek játékáról szól, tévedünk. Ez a kávé – már ha még nevezhetjük annak – nemcsak finomabb vagy kevésbé keserű, de a bolygónknak is jóval kisebb terhet jelent. Nem kell hozzá erdőirtás, nem kell hozzá 3 év termőre fordulás, sem hektárokon átívelő ültetvény – és nem befolyásolja az időjárás szeszélye sem. Egy csésze Atomo kávé karbonlábnyoma töredéke egy klasszikus arabica eszpresszónak.
A Compound Foods pedig még egy lépéssel tovább megy: mesterséges intelligenciát használ arra, hogy molekuláris szinten újratervezze a kávé aromavilágát. Az eredmény? Egy teljesen új, mégis ismerős ízélmény. A felmérések alapján pedig a fogyasztók többsége nemcsak felismeri, hanem kifejezetten szereti is. Sőt egyes teszteken a résztvevők nagyobb arányban pontozták jobbnak ezeket a mesterségesen előállított kávé alternatívákat.
Persze nem mindenki örül ennek az új kávéforradalomnak. A világ kávétermelőinek jelentős része kisbirtokos családokból él, akik évszázadok óta termesztik és gondozzák a kávécserjéket. A laborban készült alternatívák térnyerése hosszú távon megélhetési válságba sodorhatja ezeket a közösségeket. A kérdés tehát nem csak technológiai, hanem társadalmi és etikai is.
És akkor ott van még az érzelmi oldal is. A kávé nem csak koffein. A kávé a rituálé, az illatok, a pörkölés színe, az íze, a történet, amit egy etióp vagy guatemalai farmer mesél el minden csésze mögött. Vajon ezt képes pótolni a mesterségesen előállított kávé?
A válasz talán az, hogy nem is kell pótolnia – csak alternatívát kínálnia. A laborban készülő kávé nem az olasz presszó helyére lép, hanem a reggeli instant helyett – vagy mellett – bukkanhat fel. A globális kávépiac több mint 500 milliárd csészét jelent évente. Ebbe a világba bőven elfér egy új szereplő, főleg, ha fenntarthatóbb, stabilabb és időjárás-független is.
A fiatalabb generációk pedig már most nyitottabbak. A Z generáció 50%-a nyilatkozta, hogy szívesen kipróbálná a laborban készült kávét, ha az környezetbarátabb és megfizethetőbb lenne. És mivel az árak is egyre csökkennek, a kérdés nem az, hogy eljön-e ez az új kávéfajta – hanem az, mikor.
Szóval legközelebb, amikor kezedben a kávécsésze, és elgondolkodsz, hogy honnan származik a kávé, amit iszol, ne lepődj meg, ha hamarosan a válasz ez lesz erre a kérdésre: a laborban.
