A Monte Cristo szendvics valahol félúton van egy klasszikus sonkás-sajtos melegszendvics és a francia pirítós között, épp ettől olyan zseniális. A sztori egyszerű: két szelet kenyér közé kerül a sonka, az olvadó sajt (gyakran ementáli vagy gruyère), aztán az egész szendvics felvert tojásba mártva serpenyőben aranybarnára sül. Kívül ropogós és bundázott, belül pedig krémesen meleg, sósan gazdag: tökéletes komfort kaja.
A gyökerei a francia croque monsieur-ig vezethetők vissza, csak az amerikai változat rátesz még egy lapáttal: a tojásos bunda miatt sokkal összetettebbé válik.
A Monte Cristo név már a 1920-as években felbukkan az amerikai forrásokban, aztán évtizedeken át többféle elnevezés alatt keringtek hasonló receptek a szakácskönyvekben. A legendák gyakran a 60-as évekbeli Dél-Kaliforniához kötik a nagy áttörést, abban viszont sokan egyetértenek, hogy a szendvics akkor került igazán reflektorfénybe, amikor a disneylandi Blue Bayou étterem felvette az étlapjára, és országosan is rákapott a közönség.
A legjobb benne, hogy habár sós, de simán elbír egy kis édes csavart: porcukor a tetejére, mellé lekvár vagy juharszirup, és kész is az igazi Monte Cristo!
Így készítsd el a Monte Cristo szendvics receptet!
Először keverjük ki a krémet: egy kis tálban dolgozzuk össze a majonézt a csemege mustárral, majd tegyük félre. Ha szeretjük a markánsabb ízeket, most nyugodtan belekeverhetünk egy csipet borsot is a szószba, de a fűszerezést később is megoldjuk.
Az, hogy jó minőségű mustárt válasszunk kiemelten fontos: ízt, tartást és karaktert ad az ételeknek. A tartósítószermentes Ízmester mustárok krémes állagukkal és kiegyensúlyozott fűszerezésükkel ízletessé teszik a szendvicset, a mártogatóst vagy a sültek mellé kínált szószokat. Kóstold meg és érezni fogod a különbséget!
Vegyük elő a 4 nagy szelet kenyeret, és két szendvicset rakjunk össze belőlük. Kenjük meg a kenyérszeletek belső felét vékonyan a mustáros-majonézes krémmel, majd rétegezzük rá a sonkát és az ementáli sajtot: egy szendvicsbe jöhet 4 szelet sonka és 2 szelet sajt, majd zárjuk le a másik kenyérszelettel. Finoman nyomjuk össze, hogy stabil legyen, majd vágjuk őket félbe.
Egy mélyebb tányérban verjük fel a tojásokat, sózzuk, borsozzuk, és addig keverjük, amíg egynemű, habos tojásalapot kapunk. Ez adja majd azt a jellegzetes Monte Cristo-hatást, amitől a szendvics félúton lesz a melegszendvics és a bundás kenyér között.
Melegítsünk fel egy nagyobb serpenyőt közepes lángon, és olvasszuk fel benne a vajat. Amikor a vaj már szépen habzik, mártsuk bele az első szendvicset a tojásba: fordítsuk meg benne párszor, hogy minden oldala kapjon a tojásból, de ne áztassuk szét a kenyeret, épp csak annyira legyen tojásos, hogy szép aranybarna bundát tudjunk sütni rá.
Tegyük a serpenyőbe, és süssük 2–3 percig, amíg az alja aranybarna és ropogós nem lesz, majd óvatosan fordítsuk meg, és süssük a másik oldalát is ugyanennyi ideig. Ha azt látjuk, hogy túl gyorsan pirul, vegyük lejjebb a lángot: a cél az, hogy kívül szép színt kapjon, közben pedig a sajt is teljesen megolvadjon. Ha biztosra akarunk menni, a szendvics oldalait is röviden pirítsuk meg, ehhez elég csak megdönteni és pár másodpercig odatartani a serpenyőhöz.
Süssük meg a második szendvicset is ugyanígy, szükség esetén adjunk még egy pici vajat a serpenyőbe, hogy mindkettő ugyanolyan szép, ropogós legyen.
Végül vegyük ki a szendvicseket, pihentessük őket 1 percig, hogy a sajt ne folyjon ki azonnal szeleteléskor, majd vágjuk félbe átlósan, és tálaljuk forrón, amíg a belseje még igazán olvadós.
A recept létrejöttét az ÍZMESTER támogatta!
Ha kíváncsi vagy, hogyan készítsd el, nézd meg ezt a videót!
