A Grízes tészta tipikusan az a fogás, amiről szinte mindenkinek van valamilyen menzás emléke: valaki repetázott belőle, más inkább nagy kerülővel ment el mellette. Pedig ez az étel jó eséllyel nem a közétkeztetésben született, hanem régebbi, közép-európai, azon belül sváb konyhai gyökerei vannak, ahol a grízes, lekváros, mákos vagy diós tésztafélék régóta a hétköznapi, takarékos, mégis szerethető fogások közé tartoztak.
Nálunk aztán azért ragadhatott rá ennyire a menzás klasszikus címke, mert a háború utáni tömegétkeztetésben az olcsó, egyszerűen elkészíthető, laktató ételek kerültek előtérbe, és a száraztésztás fogások hosszú időre helyet kaptak az étlapokon. A grízes tésztát ráadásul rengetegféleképpen készítik: van, ahol baracklekvárral adják, máshol porcukorral szórják meg vagy épp sósan eszik, de a lényege mindig ugyanaz marad.

Így készítsd el a Grízes tészta receptet!
Forraljunk enyhén sós vizet egy nagyobb fazékban, majd főzzük ki benne a szélesmetéltet a csomagoláson jelzett idő szerint. Arra figyeljünk, hogy a tészta ne főjön túl, mert akkor nehezebben marad szép tartása, amikor majd összeforgatjuk a pirított darával. Amíg a tészta fő, készítsük el a grízes alapot.
Egy nagyobb, lehetőleg széles serpenyőben hevítsük fel az olívaolajat, majd szórjuk rá a búzadarát. Közepes lángon kezdjük el pirítani, és közben folyamatosan kevergessük, hogy egyenletesen barnuljon. Ne kapkodjuk el ezt a lépést: a grízes tészta ízét nagyban meghatározza, mennyire szépen pirítjuk meg a darát. Addig dolgozzunk vele, amíg aranybarna színt nem kap, és kellemesen pirult, diós illata nem lesz. Közben maradjunk mellette, mert a dara könnyen odakaphat.
Amikor elérte a megfelelő színt, öntsük hozzá a szobahőmérsékletű, langyos vizet. Így könnyebben tudjuk elkeverni, és kisebb az esélye annak, hogy csomós lesz. Az első pillanatban a dara gyorsan beszívja a folyadékot és besűrűsödik, ezért rögtön kezdjük el kevergetni. Ezután főzzük tovább néhány percig, közben kevergetve, amíg a dara teljesen fel nem szívja a vizet, és laza, morzsás állagú nem lesz. Ekkor húzzuk félre és adjuk hozzá a cukrot. Forgassuk össze vele, hogy mindenhová egyenletesen jusson belőle.
Ha ezt a nosztalgikus klasszikust igazán jó alapanyagból készítenéd el, válassz hozzá minőségi száraztésztát!
A KovászShop PastaVerzum tagliatelléje olasz lisztből, hagyományos olasz gyártástechnológiával, bronzbetétes formázással készül. Ha kipróbálnád a grízes tésztát egy kicsit igényesebb, tartalmasabb verzióban, ez nagyon jó választás lehet hozzá!
Ha a tészta megfőtt, szűrjük le, hagyjuk pár percet pihenni, majd még forrón adjuk a cukros, pirított darához. Alaposan forgassuk össze, hogy a gríz szépen bevonja a tésztát, és minden falatra jusson belőle. Érdemes még egy-két percig együtt mozgatni a serpenyőben, hogy az állag egységes legyen, és az ízek is szépen összeérjenek.
Tálaláskor kínáljuk baracklekvárral. Kanalazhatjuk a tetejére is, de adhatjuk külön mellé, hogy mindenki annyit vegyen belőle, amennyit szeretne. Frissen, melegen a legjobb, amikor a tészta puha, a dara kellemesen pirult és morzsás, a lekvár pedig pont annyi gyümölcsös édességet ad hozzá, amitől igazán kerek lesz az egész.
A recept létrejöttét a KovászShop támogatta!
Ha kíváncsi vagy, hogyan készítsd el, nézd meg ezt a videót!
















