Az utóbbi években a kertészkedés sokunknál átkapcsolt hobbi módból kihívás üzemmódba. A nyári hőségben a locsolás napi programmá vált, aztán jön egy vihar, ami egy délután alatt lerendezi a frissen ültetett ágyást.

Közben a víz, az áram és az üzemanyag ára sem lett kedvezőbb, szóval teljesen érthető, ha azt érzed: jó lenne egy olyan kert, ami nem csak szép, hanem önműködő is tud lenni.

A jó hír: a szárazságtűrő és energiatakarékos kert igenis kivitelezhető, ha sok apró döntést átgondoltan hozunk meg. Olyan megoldásoké, amik csökkentik a vízigényt, mérséklik a hőterhelést, miközben a kert élhetőbb lesz mindenki számára.

Mitől lesz egy kert szárazságtűrő?

A szárazságtűrő kert alapelve pofonegyszerű: nem az a cél, hogy minden mindig zöld maradjon, hanem hogy a kert szerkezete és növényválasztása bírja a forró, száraz időszakokat is. Olyan fajokkal érdemes dolgozni, amik eleve jobban viselik a meleget és a vízhiányt, és a kertet úgy tagolni, hogy a hasonló vízigényű növények közelebb kerüljenek egymáshoz.

A másik fontos pont a talaj, ami vízraktárként is funkcionál: ha javítod a szerkezetét (szerves anyag, komposzt, takarás), jobban megfogja a nedvességet. És itt jön a kerti csodafegyver: a mulcs. A takart talaj kevésbé forrósodik fel, lassabban párologtat, és sokkal tovább megőrzi a vizet.

A harmadik lépés az, hogy merj hozzányúlni a gyephez. A tökéletes pázsit vízigényes, és általában sok energiát is kér (nyírás, szegélyezés, gyepszellőztetés). Nem kell teljesen száműzni, de óriási teher kerül le a válladról, ha a gyep egy részét átalakítod évelőágyássá, talajtakarós felületté, kavicsos-száraz kertté, vagy akár egy árnyékos, fák alatti pihenőzónává.

Mitől lesz egy kert energiatakarékos?

A kert energiafogyasztása alatt nem csak a kerti lámpákra gondolunk. Ide tartozik a fűnyíró üzemanyaga/árama, a szivattyú, a kerti gépek töltése, sőt az is, hányszor mész autóval földért, palántáért, és így tovább. Az energiatakarékos kertészkedés lényege ezért az, hogy kevesebb gépi munkát használjunk, és amihez szükséges, az is hatékonyabban működjön.

Például: ha csökkented a nyírandó felületet, rögtön kevesebb a fűnyíróhasználat is. Ha a talajt takarod és javítod, kevesebb öntözés kell és kevesebbszer kell slaggal, szivattyúval idővel rásegíteni. Ha pedig a kert szerkezete árnyékosabb és szélvédettebb, a növények is kevésbé stresszelnek.

Az energia oldalán a döntések gyakran nagyon praktikusak: benzines, elektromos, akkus vagy kézi fűnyíró? Mikor melyik éri meg? Mit lehet átszervezni, hogy kevesebb áram és üzemanyag menjen el a fenntartásra? Az ilyen kérdésekre léteznek kifejezetten jó, hétköznapi válaszok és igen, a mulcsozás itt is visszaköszön: egy jól kialakított takarás sokszor meglepően sok öntözést tud kiváltani.

Hogyan állj neki úgy, hogy ne ússzon el a projekt?

A legjobb stratégia általában nem a teljes kert újratervezése, hanem egy gyors áttekintés: hol tűz a nap egész nap, hol szárad ki a talaj elsőként, hol van a legtöbb felesleges munka? Kezdd a legnagyobb energiaigényű pontokkal: takard a talajt, csoportosíts vízigény szerint, fogd vissza a gyepet, és ültess ellenállóbb évelőket, fűféléket, cserjéket. A cél az, hogy a kerted ne ellened dolgozzon, hanem veled.

Ha pedig szeretnél biztos alapokra támaszkodni, ez a két könyv különösen jól kiegészíti egymást.

Az egyik Annette Lepple A szárazságtűrő kert című kötete, ami kifejezetten arra épít, hogyan alakíts ki az adott klímához alkalmazkodó kertet kevesebb öntözéssel. A könyvben 44 olyan ellenálló növényt is bemutat, amik jobban viselik a meleget és a száraz időszakokat, és ötleteket ad a mikroklíma javítására is.

A másik Antje Krause Energiatakarékos kertészkedés című könyve, ami a víz mellett az áram- és üzemanyag-használatra is ránéz: mit érdemes újragondolni a kertfenntartásban, milyen eszköz- és szokáscserék hoznak valódi megtakarítást, és hogyan lehet a kertet úgy működtetni, hogy a pénztárcánk is kevésbé érezze meg.