A klímabarát kert elsőre úgy hangzik, mint egy trendi címke, amit rá lehet ragasztani bármire, amiben van három levél és egy locsolókanna. Pedig nagyon is konkrét dologról beszélünk: egy olyan kertről, ami nem harcol az időjárással, hanem okosan együttműködik vele.

A cél, hogy a kert önműködően hűtsön, jól gazdálkodjon a vízzel, életet (biodiverzitást) adjon, és közben nekünk is kényelmesebb, fenntarthatóbb legyen: kevesebb locsolással, kevesebb vegyszerrel, több örömmel.

Mi is az a klímabarát kert?

Klímabarát kertnek nevezhetjük azt a szemléletet, ahol a kertet nem díszként kezeljük, hanem élő rendszerként: a talaj, a növények, a víz és az élővilág körforgása együtt dolgozik. Ennek az egyik alapja az egészséges, élő talaj: a talajélet védelme, a szerves anyagok visszajuttatása (komposzt, mulcs), és a bolygatás csökkentése.

A másik kulcs a mikroklíma. A növények nemcsak szépek: árnyékolnak, párologtatnak, és ezzel hűtenek – ezért is mondják rájuk, hogy a legkörnyezetbarátabb „klímaberendezések”. A városi zöldfelületek hűtő hatását számos kutatás vizsgálja: a zöldterületek helyi hőmérsékletcsökkentő hatása több tényezőtől függ, de akár több fokos különbséget is jelenthet.

Miért érdemes ezzel foglalkozni?

Mert a kert ma már nem csak – jobb esetben – a muskátli és a dísznövények szintjén kap értelmet. A hőhullámok, a hosszabb aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló csapadék azt eredményezik, hogy a régi biztos megoldások egyre kevésbé biztosak. A klímabarát kert viszont ellenállóbb: jobban átvészeli a szélsőségeket, és kevesebb erőforrást kér cserébe.

Emellett pedig más hasznos dolgokra is szert tehetünk általa. Árnyékosabb lesz a terasz, kevésbé forrósodik fel a kert, a növények nem száradnak ki, és a locsolás sem válik nyári főállássá. A mikroklíma-javítás nem varázslat, hanem növényzet, árnyékolás és párologtatás együttese. Így hát itt az ideje, hogy a térkövezett, betonozott udvarokat felváltsák a leveles, ágas-bogas kerti növények.

Hogyan termel hasznot egy klímabarát kert?

A klímabarát kert:

• csökkenti a víz- és energiaterhelést (kevesebb öntözővíz, kevésbé felhevülő környezet),
• javítja a talaj állapotát: ami hosszú távon szebb, erősebb növényeket jelent,
• támogatja a beporzókat és a hasznos élőlényeket, és ezzel stabilabbá teszi a kert ökoszisztémáját,
• ha konyhakertet építünk, táplálékkal lát el minket,
• valamint mentálisan is sokat ad: a zöldben töltött idő nem véletlenül a „leghatékonyabb képernyőidő-csökkentő” módszer!

A klímabarát kert 4 alapszabálya

Az első a talajvédelem. A jó talaj olyan, mint egy szivacs: vizet tart meg, levegős, él, és visszaadja a növényeknek, amit azok elhasználnak. Ehhez komposzt, zöldtrágya, szerves anyag, és minél kevesebb bolygatás kell.

A második a mulcsozás, ami a kert egyik legalulértékeltebb szuperereje. A mulcs védi a talajt a tűző naptól, csökkenti a párolgást, és sok esetben javítja a víz beszivárgását is. Tudományos vizsgálatok mezőgazdasági környezetben is azt mutatják, hogy a mulcsozás és a kíméletes talajművelés javítja a talaj fizikai tulajdonságait, növeli a porozitást.

A harmadik a víz okos kezelése: ne csak locsolj, hanem tartsd is meg a vizet. Esővízgyűjtés, vízáteresztő felületek, a csupasz földfelületek csökkentése, és olyan módszeres ültetés, ami nem engedi, hogy a hirtelen jött eső egyszerűen elfolyjon.

A negyedik a réteges zöldfelület: fák, cserjék, évelők, talajtakarók együttes alkalmazása. Minél több szintű a növényzet, annál jobb az árnyék, a szélfogás, és annál élhetőbb a mikroklíma. A hűtés fő motorja az árnyékolás és a párologtatás: ezt a növények ingyen csinálják.

Könyvajánló, ha mélyebbre merészkednél a témában

Ha szeretnél rendszerszinten gondolkodni, és konkrét, könnyen alkalmazható példákat kapni arra, hogyan lehet kellemes mikroklímát és strapabíró kertet építeni, akkor a következő lépés Margit Beneš-Oeller könyve: A klímabarát kert – Környezetünk természetes klímaberendezése című könyve! Rövid, gyakorlatias iránymutatót ad természetközeli, könnyebben fenntartható kertekhez.