A nagymamánk vasárnapi húslevese, az első randevún közösen elfogyasztott tiramisu vagy a betegágyhoz vitt forró tea mind ugyanazt bizonyítja, hogy az étellel sokszor többet mondunk el, mint amire szavakkal képesek vagyunk.

Az ételek és az érzelmek kapcsolata ezért a hétköznapjaink egyik legizgalmasabb, mégis legkevésbé tudatos része. Mary Douglas brit antropológus már az 1970-es években arról írt, hogy egy étkezés olyan, mint egy kód, ami elárulja, ki kivel milyen viszonyban van.

Milyen üzeneteket rejtünk el egy tányér ételben, és miért emlékszünk egy-egy fogás ízére még évtizedek múlva is?

Gondoskodás egy fazék levesben

Az étel a gondoskodás legősibb nyelve, hiszen amikor főzünk valakinek, az időnket, a figyelmünket és a szeretetünket is a tányérra tesszük. A beteg gyermekünknek főzött tyúkhúsleves, az új szomszédnak átvitt pogácsa vagy a gyászoló barátnőnek vitt rakott krumpli mind azt üzeni, hogy gondolok rád, nem vagy egyedül.

Sokszor pedig éppen akkor nyúlunk a fakanálhoz, amikor nem találjuk a megfelelő szavakat. Egy meleg vacsora ilyenkor az ölelés helyett is beszél, és aki kapja, pontosan érti, mit jelent.

Csábítás egy desszertes tányéron

Az étel a flört és a csábítás eszköze is, hiszen egy jól megválasztott vacsora, egy közösen megkóstolt bor vagy egy kézzel készített desszert sokat elárul arról, mennyire szeretnénk elnyerni valakinek a tetszését. A közmondás szerint a férfiak szívéhez a gyomrukon át vezet az út, de a nők szívét is meg lehet hódítani egy figyelmesen összeállított menüvel.

Az első randevú ételválasztása ráadásul mindkét félről sokat elmond, például hogy ki rendel valami újat, ki a biztonsági játékos, és ki az, aki szívesen megkóstolja a másik tányérján lévő falatot.

Jutalom és büntetés az asztalnál

Gyerekkorunkból sokan emlékszünk rá, hogy a desszert jutalom volt a jó jegyért, a megevett főzelékért vagy a helyes viselkedésért. Na és persze büntetés is lehetett, ha ezeknek az ellenkezőjében jeleskedtünk. A gyerekkori minták felnőttkorban is velünk maradnak, amikor egy nehéz nap után egy tábla csokoládéval jutalmazzuk magunkat, vagy éppen megvonunk magunktól egy finom falatot, mert úgy érezzük, nem érdemeltük meg.

Érdemes időnként végiggondolnunk, milyen érzelmi szabályokat hoztunk magunkkal a családi asztaltól, és melyek azok, amiket már nyugodtan elengedhetünk.

Amikor az étel irányít

Az étel a manipuláció eszköze is lehet, gyakran észrevétlenül, hiszen az anyós, aki a menye főztjét csendben „feljavítja”, vagy a családtag, aki megsértődik, ha nem kérünk repetát, az étellel fejez ki kötődést vagy hatalmat.

Ezek a helyzetek sokszor mosolyt csalnak az arcunkra, mert mindannyian ismerünk ilyen jeleneteket a saját családunkból. Ugyanakkor segítenek megérteni, miért olyan érzelmekkel teli egy-egy családi ebéd, és miért lehet egy egyszerű fogásból is komoly konfliktus.

Az ízek, amik visszahozzák a múltat

Az étel talán legerősebb hatása az emlékezés, hiszen egy illat, egy íz vagy egy régi recept pillanatok alatt visszarepít minket a gyerekkorunkba, a nagymamánk konyhájába vagy egy régi nyaralás tengerparti éttermébe. Marcel Proust híres madeleine-süteménye óta tudjuk, hogy egy falat desszert egész életszakaszokat hívhat elő az emlékezetünkből.

A családi receptek ezért sokkal többet jelentenek egyszerű főzési útmutatónál, hiszen az elhunyt szeretteink hangját, mozdulatait és szeretetét is megőrzik. Amikor a nagymamánk receptje alapján sütünk, egy kicsit vele is együtt vagyunk a konyhában.

Minden receptre jut egy történet

Fiala Borcsa, a wmn.hu főszerkesztője, újságíró, író és kétgyermekes anya, A legrövidebb út a nők szívéhez című könyvében azokat az ételeket és a mögöttük húzódó történeteket gyűjtötte össze, amik fontos szerepet játszottak az életében. A kötetben a történetek és az ételek egymásba fonódnak, együtt olvasva mutatják meg, hogyan szövi át az étel az életünket.

A könyv humorral, őszinteséggel és sok szeretettel mesél a gondoskodásról, a csábításról, az emlékezésről és mindarról, amit egy tányér étellel üzenünk egymásnak. A 240 oldalas kötet a Jaffa Kiadónál jelent meg. Olvassunk el belőle egy történetet, aztán lapozzunk, és főzzük meg a hozzá tartozó receptet!