Joseph Pilates németországi születésű tornász és bokszoló az első világháború alatt fogolyként a Man-szigeti Knockaloe internálótáborban kezdte el tanítani azt a gyakorlatsort, amit ő maga kontrológiának nevezett, és ami ma a világ egyik legnépszerűbb edzésformája.
A pilates hatása mögött az áll, hogy a mozdulatok néhány olyan testrészre és képességre összpontosítanak, amiket a hétköznapi mozgásunk és a legtöbb edzésforma elhanyagol. Mit dolgoztat meg valójában a pilates a testünkben?
Internálótáborból a New York-i balettstúdiókig
Joseph Pilates 1883-ban született Mönchengladbachban, és az első világháború kitörésekor, ellenséges állampolgárként Angliában internálták. A Knockaloe-táborban töltött három és fél év alatt rendszeresen tornáztatta társait, és a történetek szerint a betegeknek ágyak rugóiból szerkesztett ellenállást adó eszközöket. Ez adta a ma ismert reformer gépek kifejlesztésének alapját.
1926-ban New Yorkba költözött, ahol a feleségével, Clarával a Nyolcadik sugárúton nyitott stúdiót, és a vendégei között hamarosan táncosok, köztük Martha Graham és George Balanchine is megfordultak. Az 1945-ben megjelent könyvében 34 talajgyakorlatot írt le, és ezek a mai napig a pilates oktatás részét képezik. A gyakran idézett hat alapelvet, vagyis a középpontosítást, a koncentrációt, a kontrollt, a pontosságot, a légzést és a folyamatosságot viszont nem ő fogalmazta meg, hanem a tanítványai tanítványai rögzítették 1980-ban.
A törzs mély izmai
A pilates legfontosabb célterülete a törzs, amit a módszer saját szóhasználatában erőközpontnak neveznek. Ennek a középpontjában egy mély izomrendszer áll, amit a tanárok egy hengerrel szemléltetnek. A henger tetejét a rekeszizom, az alját a medencefenék, az oldalát a haránt hasizom, a hátulját pedig a gerinc melletti mély, rövid izmok alkotják.
Ezek az izmok nem látványosak, a feladatuk inkább az, hogy minden mozdulat előtt stabilizálják a gerincet és a medencét. Paul Hodges és Carolyn Richardson 1996-os ausztrál vizsgálatában a derékfájós betegeknél a haránt hasizom gyors karmozdulatoknál később kapcsolt be, mint az egészségeseknél. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy a mélyizmok erősítése megelőzi a derékfájást, de ezt a későbbi kutatások nem igazolták.
A hajlékonyság, egyensúly és az izomállóképesség
Joan Kloubec 2010-es amerikai vizsgálatában 50 középkorú felnőtt vett részt, akik közül a pilatescsoport 12 héten át heti két órát gyakorolt. A hasizmok állóképessége, a combhajlító izmok nyújthatósága és a felsőtest izmainak állóképessége jelentősen javult ezidő alatt.
Egy 2021-es, 39 vizsgálatot összegző elemzés szerint a 60 év feletti résztvevőknél a pilates jelentősen csökkentette az esés kockázatát, és mérsékelten javította az egyensúlyt, az erőt és a hajlékonyságot.
Fogyni is lehet a pilatesszel?
A pilates esetén egy kezdő talajóra nagyjából 175, a haladó óra 254 kalóriát éget el. A kezdő óra terhelése körülbelül egy kényelmes sétának felel meg. Az erő, a hajlékonyság és a testtudat fejlesztésére kiváló, így egy kardioedzéssel vagy rendszeres sétával kiegészítve teljes értékű mozgásprogramot kapunk.
A pilates anatómiai háttere
A pilates sikerének egyik kulcsa a pontos kivitelezés, és ehhez sokat segít, ha tudjuk, melyik izmunk dolgozik egy-egy gyakorlatban. Joni Jacobs A pilates anatómiai kézikönyve című könyve az emberi test anatómiájának rövid áttekintésével kezdődik, majd bemutatja a pilates eredetét, alapelveit és a stúdiók eszközeit, mielőtt rátérne a lényegre.
A kötet 25 klasszikus pilatesgyakorlatot elemez a helyes testhelyzettől a végrehajtáson át a mozgásban részt vevő izmokig, részletes, színes anatómiai illusztrációkkal. A 176 oldalas könyvet a Bioenergetic Kiadó adta ki 2026-ban, a pilatest végzőknek és az oktatóknak egyaránt hasznos olvasmány. Lapozzuk fel a következő óra előtt a kedvenc gyakorlatunk oldalát, és figyeljük meg, mit érzünk közben, ha már azt is tudjuk, melyik izmunk dolgozik!
