Ha a bőrünket a szőrtüszők és a verejtékmirigyek járataival együtt terítenénk ki, Richard Gallo dermatológus becslése szerint egy kisebb lakás alapterületét, nagyjából 25 négyzetmétert kapnánk, és ennek minden centiméterén mikrobák élnek.

A bőrmikrobiom ennek a közösségnek az összefoglaló neve, és az elmúlt két évtized kutatásai szerint nem egyetlen egységes réteg, hiszen a homlokunkon, a hónaljunkban és az alkarunkon egészen más fajok élnek. Mit tudunk ma ezekről a bőrlakókról, és hogyan függnek össze a gyakori bőrbetegségekkel?

Egy test, három éghajlat

A bőrmikrobiom feltérképezésében Elizabeth Grice és Julia Segre 2009-es vizsgálata hozta el az áttörést, amiben tíz egészséges önkéntes húsz bőrterületéről vettek mintát. A baktériumokat a genetikai ujjlenyomatuk alapján azonosították. Ezzel a módszerrel azokat a fajokat is megtalálták, amiket a laboratóriumi táptalajon nem lehet kitenyészteni. Kiderült, hogy a bőrünk három nagy élőhelyre tagolódik. A lakóközösséget pedig leginkább az határozza meg, hogy egy terület zsíros, nedves vagy száraz.

A vizsgálat mintáiban három baktériumnemzetség adta a sokaság nagyobbik részét, a Cutibacterium (régi nevén Propionibacterium) nagyjából 23, a Corynebacterium 23, a Staphylococcus pedig 17 százalékban. Hogy melyik hol uralkodik, az a bőr mikroklímáján múlik, ugyanúgy, ahogy egy kertben is más nő az árnyékos, nyirkos sarokban, mint a napos, száraz ágyásban.

A zsíros bőrterületek lakói

A homlokon, az orr két oldalán, a háton és a mellkason sok a faggyúmirigy, és itt a faggyút kedvelő Cutibacterium acnes a meghatározó faj. A neve alapján könnyű lenne ellenségnek gondolni, pedig a faggyú bontásával olyan zsírsavakat termel, amik a bőr felszínét enyhén savassá teszik. Ez a savas közeg sok kórokozónak kedvezőtlen, így segít minket megóvni tőlük.

Az akne kialakulásában Fitz-Gibbon és munkatársai 2013-as vizsgálata szerint nem a baktérium mennyisége, inkább a törzse számít, vagyis a faj egyes változatai gyakrabban fordulnak elő pattanásos bőrön, mások viszont szinte csak egészséges bőrön jelennek meg. A törzs itt olyasmi, mint egy kutyafajtán belül a különböző vérvonalak, amik ugyanahhoz a fajhoz tartoznak, mégis eltérően viselkednek.

Ugyanezeken a területeken él a Demodex atka is, ami a szőrtüszőkben tanyázik, és a legtöbb felnőtt bőrén megtalálható. Rozáceás betegek bőrén a vizsgálatok összesítése szerint jóval sűrűbben fordul elő. A metaanalízis több korábbi vizsgálat adatait összesíti egyetlen elemzésben, de ebből sem derül ki, hogy az atka okozza a betegséget, vagy csak a már megváltozott bőr kedvező a számára.

A nedves hajlatok és a sérülékeny gát

A hónaljban, a könyökhajlatban, a térdhajlatban és a lágyékban meleg és nedves a bőr, itt a Staphylococcus és a Corynebacterium fajok érzik jól magukat. Az atópiás dermatitisz, vagyis az ekcéma jellemzően épp ezekben a hajlatokban jelenik meg.

Heidi Kong és munkatársai 2012-ben ekcémás gyerekek bőrét vizsgálták fellángolás előtt, alatt és után, és azt találták, hogy a kezeletlen fellángolásokban a baktériumok átlagosan 65 százaléka Staphylococcus aureus volt. Ez a faj egészséges bőrön csak kis arányban fordul elő, a gyulladt bőrön viszont elszaporodik. Ott tovább rontja a már amúgy is sérült bőrgátat. A kezelés után a közösség ismét sokszínűbb lett, ami arra utal, hogy a bőrmikrobiom egyensúlya és a gyulladás kölcsönösen hatnak egymásra.

A száraz bőr mint a legváltozatosabb terület

Az alkaron, a tenyéren és a lábszáron kevés a faggyú és a verejték, mégis itt a legváltozatosabb a bőr lakóközössége, sok olyan fajjal, amik a környezetből, a kezünkkel érintett tárgyakról és a földről kerülnek ide. Ezek a területek a legjobban kitettek a mosásnak, a szappanoknak és a fertőtlenítőszereknek is.

A bőr felszínének kémhatása Lambers és munkatársai 2006-os vizsgálata szerint egészséges felnőtteknél átlagosan 4,7 körüli, ami a mindennapi összehasonlításban a paradicsomlé és a fekete kávé között van. A lúgos szappanok és a csapvíz átmenetileg megemelik ezt az értéket, és a vizsgálatban a bőrnek mosás után órákra volt szüksége ahhoz, hogy visszaálljon az eredeti savasságra.

Az amerikai FDA 2016-ban kivonta a triklozánt a háztartási antibakteriális szappanokból, mert nem igazolták, hogy hatásosabb a sima szappannál. Az Európai Unió ugyanabban az évben biocidként sem engedélyezte. A bőrmikrobiom szempontjából a mindennapi tisztálkodáshoz ezért a kíméletes, enyhén savas tisztálkodószerek a legjobb választások.

A bőrünk lakói egy táplálkozástudós szemével

Paula Simpson kanadai táplálkozástudós, aki évek óta bőrápoló étrend-kiegészítők fejlesztésével foglalkozik, és ebből a szemszögből mutatja be a bőr és a bél mikrobiomjának kapcsolatát. A bőr-mikrobiom egészsége: Pre- és probiotikumokkal a tiszta és ragyogó bőrért című könyve a bőr felépítésétől a gyakori bőrproblémákon át az étrendig és a pre- és probiotikumokig részletezi a bőrmikrobiomot, és sok gyakorlati javaslatot, receptet és bőrápolási rutint is ad mellé.

Nézzük meg ma este a saját tusfürdőnk és arclemosónk címkéjét, és válasszunk egy kíméletesebb, enyhén savas terméket bőrünk lakói számára!