A Wikipédia 2001. január 15-én mellékprojektként indult, az alapítói sem bíztak benne igazán, 25 év alatt mégis több mint 300 nyelven, összesen közel 69 millió szócikkel a világ egyik leglátogatottabb honlapja lett.

A Wikipédia története kívülről zökkenőmentes sikertörténetnek tűnhet, közelebbről viszont válságok sorozata érte, amik mindegyike után az enciklopédia új szabályt, új eszközt vagy új szervezetet kapott. Hogyan lett a lassú szakértői lexikonból nyitott közösségi munka, és mit tanulhatunk abból, ahogyan egy ingyenes, önkéntesek szerkesztette oldal elnyerte a bizalmunkat?

Az első válság: a lexikon, ami nem készült el

Jimmy Wales és Larry Sanger 2000. március 9-én indította el a Nupediát, egy szakértők írta, ingyenes online enciklopédiát, aminek minden szócikkének hét lépcsős szakmai lektoráláson kellett átmennie. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az első évben mindössze néhány szócikk jelent meg, a projekt teljes élete alatt pedig aligha két tucat. Látható volt, hogy ebben a formában az ötlet nem nevezhető sikeresnek.

A kiutat egy egyszerű szoftver adta, a wiki, amit bárki szerkeszthet a böngészőjéből, ugyanúgy, ahogy egy közös bevásárlólistára is mindenki ráírhatja, ami hiányzik. Sanger 2001. január 10-én javasolta, hogy a Nupedia mellé indítsanak egy wikit a vázlatoknak, és öt nappal később elindult a Wikipédia. Az első évben nagyjából 18 000 szócikk született, a Nupedia pedig lassan elsorvadt mellette.

A második válság: amikor a szerkesztők kivonultak

A projekt második évének elején felmerült, hogy a Wikipédia reklámokból tartsa fenn magát, mire a spanyol nyelvű változat szerkesztőinek egy része nemtetszését kifejezve 2002. február 26-án kivált, és létrehozta a saját, független enciklopédiáját. A lázadásnak hosszú távú következménye lett, hiszen a Wikipédia azóta sem jelenít meg reklámot, és a címe is a nonprofit szervezeteket jelző .org végződésre költözött.

Fenntartására a 2003. június 20-án megalakult Wikimédia Alapítvány hivatott, ami az adományokból él. 2024-2025-ös pénzügyi évben 208,6 millió dollár bevétele volt, a 7,7 millió adományozó átlagosan 10 dollár körüli összeget utalt át a részükre. Sanger 2002. márciusában kilépett a projektből, és azóta a Wikipédia egyik leghangosabb kritikusa.

A harmadik válság: egy hamis életrajz

2005. májusában egy névtelen szerkesztő tréfából azt írta John Seigenthaler amerikai újságíró szócikkébe, hogy köze lehetett a Kennedy-gyilkosságokhoz. A hamis információ négy hónapig maradt az oldalon, és Seigenthaler 2005. november 29-én a USA Today hasábjain nyilvánosan számon kérte a Wikipédiát.

A Wikipédia vezetőinek reakciója két új szabály meghozatala lett, hiszen az angol Wikipédián a bejelentkezés nélküli felhasználók ettől kezdve nem hozhattak létre új szócikket, és decemberben elfogadták az élő személyek életrajzaira vonatkozó külön irányelvet. Ennek lényege, hogy minden vitatható állításhoz megbízható forrás kell, és ami forrás nélkül kerül fel, azt azonnal törölni kell.

A negyedik válság: a pontosság próbája

Ugyanebben a hónapban a Nature tudományos folyóirat szakértők bevonásával 42 tudományos témájú szócikket vetett össze a Wikipédiában és az Encyclopaedia Britannicában. A Wikipédiában 162, a Britannicában 123 kisebb hibát találtak, súlyos tévedésekből pedig mindkettőben négyet. Az összehasonlítást a Britannica 2006. márciusában módszertani hibákra hivatkozva vitatta, de a hír addigra már bejárta a világot.

A pontosság biztosítására a magyar Wikipédia saját választ adott, hiszen 2008 óta ellenőrzött változatokat használ. Ez azt jelenti, hogy egy új szerkesztő módosítása csak akkor válik az olvasók számára alapértelmezetten láthatóvá, ha egy tapasztalt szerkesztő azt már átnézte. A magyar változat 2003. július 8-án indult, ma több mint 575 000 szócikke van, és havonta nagyjából 380 aktív szerkesztő tartja karban.

Az ötödik válság: a hamis professzor

2007-ben kiderült, hogy egy Essjay nevű, nagy tekintélyű szerkesztő, aki teológiaprofesszorként mutatkozott be, valójában huszonéves, diploma nélküli fiatalember volt. Az ügy után a közösség már nem a szerkesztőket hitelesítő iratokra, hanem a forrásokra helyezte a hangsúlyt, vagyis nem az számít, ki írja a szöveget, hanem az, hogy az állítás ellenőrizhető-e.

Minden szócikkhez tartozik egy vitalap, ahol a szerkesztők a források alapján egyeztetnek, és a laptörténet minden egyes módosítást megőriz, így bárki visszakeresheti, ki és mikor mit írt át.

A hatodik válság: mesterséges intelligencia a kapuban

A mai legnagyobb kihívás a mesterséges intelligencia kérdése, hiszen a nagy nyelvi modelleket nagyrészt a Wikipédia szövegein tanították, és a gépi adatgyűjtő programok a Wikimédia szerint 50 százalékkal növelték az oldal sávszélesség-igényét. A Wikipédia emberi olvasóinak oldalletöltései 2025 őszén nagyjából 8 százalékkal elmaradtak az előző évitől, mert egyre többen a keresők és a csevegőrobotok összefoglalóiból tájékozódnak.

Elon Musk 2025. október 27-én elindította a Grokipédiát, egy mesterséges intelligencia írta, saját ellenőrzésű enciklopédiát. A Wikimédia válaszul a fizetős vállalati hozzáférését bővítette, és a 25. születésnapon, 2026. január 15-én több nagy technológiai céget is bemutatott partnerként, hogy a gépi felhasználás is hozzájáruljon a fenntartáshoz.

Ahogyan az alapító látja

Jimmy Wales A bizalom hét törvénye című könyvében a Wikipédia története a kiindulópont, és arra keresi a választ, hogyan épülhet bizalom egy olyan világban, ahol egyre kevesebben hisznek az intézményeknek, a médiának vagy akár egymásnak. Dan Gardner társszerzővel hét elvet fogalmaz meg, a személyességtől és a világos céltól az emberekbe vetett bizalmon és az udvariasságon át a függetlenségig és az átláthatóságig.

A könyv ezeket az elveket a fenti válságokon és sok más szervezet példáján mutatja be, és a vállalatvezetőknek, a közösségek szervezőinek és mindenkinek szól, aki valami tartósat szeretne létrehozni. Magyarul Szepes András fordításában, a Corvina Kiadó adta ki 2026-ban. Nyissuk meg egy minket érdeklő Wikipédia szócikk laptörténetét és vitalapját, nézzük meg, hogyan született meg az a szöveg!