Kevés orvosi eljárás hangzik furcsábban annál, minthogy egy egészséges ember székletéből készült baktériumkeveréket juttatnak egy beteg bélrendszerébe, mégis ez ma a visszatérő bélfertőzések egyik leghatékonyabb kezelése, és a kutatók a daganatok immunterápiája felől is egyre nagyobb érdeklődéssel figyelik.

A széklettranszplantáció, orvosi nevén fekális mikrobióta transzplantáció vagy röviden FMT, a bélmikrobiom célzott helyreállításának legközvetlenebb eszköze. Mit tudunk ma biztosan a hatásairól, hol tart a kutatás a cukorbetegség és a daganatos betegségek területén?

Egy láthatatlan szerv a bélrendszerünkben

A beleinkben nagyjából 40 billió mikroorganizmus él, ami nagyságrendileg a saját sejtjeink számával vetekszik. Ez az ökoszisztéma egy aktív, önálló szervként működik, ami lebontja azokat a rostokat, amiket a saját emésztőenzimeink nem tudnak megemészteni. Közben pedig rövid szénláncú zsírsavakat termel, mint a butirát, a propionát és az acetát.

Ezek a molekulák a bélfal sejtjeinek fontos energiaforrásai, erősítik a bélfal zárását, és hormonszerű jelekkel a máj, az izmok és a zsírszövet működésére is hatnak. A mikrobiom így beleszól abba, hogyan alakul a vércukorszintünk, mennyire érzékenyek a sejtjeink az inzulinra, és milyen erős a szervezetünk gyulladásos alapállapota.

Mit jelent pontosan a széklettranszplantáció?

A modern FMT már messze nem egy nyers székletátültetés, sokkal inkább egy szigorúan szabályozott, standardizált eljárás. Az egészséges donorokat alaposan kiszűrik. A székletükből előállított mikrobiótát friss vagy fagyasztott oldat, szájon át szedhető kapszula vagy tisztított, spóraalapú készítmény formájában juttatják a beteg bélrendszerébe, kolonoszkópia, vékony szonda vagy kapszula segítségével. A módszer ereje éppen a szigorú donorszűrésben és a szabályozott előállításban rejlik.

A cél az, hogy a megbillent egyensúlyú, úgynevezett diszbiotikus mikrobiom helyére egy változatos, jól működő közösség kerüljön. Ilyenkor nő a fajok sokfélesége, helyreáll a kórokozókkal szembeni ellenálló képesség, és javul a bélfal védőfunkciója, ami egy egész ökológiai hálózat újraszerveződését jelenti.

Ahol már bizonyított: a visszatérő bélfertőzés

A legerősebb bizonyíték a Clostridioides difficile nevű baktérium okozta, makacsul visszatérő bélfertőzés kezelésére áll rendelkezésre. Ez a fertőzés gyakran antibiotikum-kúrák után alakul ki, amikor a bélflóra jótékony baktériumai is elpusztulnak, és a többszöri antibiotikumos kezelés után is újra és újra visszatér.

Ilyenkor az FMT 80-90 % feletti tartós gyógyulási arányt érhet el. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság 2024-es irányelve felnőtteknél már standard terápiaként kezeli, különösen két vagy több visszaesés után. Az amerikai gyógyszerhatóság, az FDA iparilag előállított FMT-alapú készítményeket is jóváhagyott erre a célra, és a súlyos mellékhatások aránya a nagy elemzések szerint 1 % alatt marad.

A sovány és az elhízott egerek kísérlete

A mikrobiom és az anyagcsere kapcsolatának egyik legismertebb bizonyítékát Peter Turnbaugh és munkatársai 2006-os kísérlete adta. Csíramentes, vagyis saját bélflóra nélkül nevelt egerekbe elhízott vagy sovány egerek bélbaktériumait ültették át. Bár minden állat ugyanazt az étrendet kapta, az „elhízott mikrobiomot” kapott egereknek jóval több testzsírjuk lett.

A magyarázat az, hogy az elhízott állatok bélflórája hatékonyabban bontja le a komplex szénhidrátokat, így ugyanannyi táplálékból több energiát nyer ki a gazdaszervezet számára. Embereknél is hasonló jelenséget figyeltek meg. Metabolikus szindrómás, inzulinrezisztens betegeknél egy sovány, egészséges donortól származó FMT után 4-6 héten belül javult az inzulinérzékenység. Ez a hatás azonban 3-6 hónap után gyakran elmúlik, ha az étrend és az életmód változatlan marad, és ha a donor maga is elhízott.

Mikrobiom és daganat-immunterápia

A kutatás egyik legizgalmasabb területe a daganatok immunterápiája, ahol az úgynevezett immunellenőrzőpont-gátló gyógyszerek a szervezet saját immunrendszerét segítik a daganatsejtek felismerésében. Ugyanazon daganattípuson belül is nagyon eltérő, kinek használnak ezek a szerek, és a vizsgálatok szerint a bélmikrobiom összetétele az egyik legfontosabb magyarázó tényező.

Melanómás betegeknél, akiknél az immunterápia nem hatott, a kezelésre jól reagáló betegek székletéből készült FMT a résztvevők egy részénél részleges vagy teljes választ váltott ki az immunterápia újraindítása után. Ezek egyelőre kis, korai fázisú vizsgálatok, de jól mutatják, hogy a mikrobiom nem csupán tükrözi a betegséget, aktívan alakíthatja is az anyagcserét és az immunválaszt.

Hogyan lehet megvizsgálni a mikrobiomot?

A bélflóra ma már több módszerrel is feltérképezhető. A legelterjedtebb a 16S rRNS-alapú vizsgálat, ami viszonylag olcsón megmutatja a baktériumcsoportok arányait. A shotgun metagenomika pedig a teljes mikrobiális DNS-állomány elemzésével azt is feltárja, milyen funkciókra képes a közösség, például mennyi butirátot termelhet.

Az újabb, optikai leképezésen alapuló technikák a DNS-molekulák vonalkódszerű mintázatai alapján törzsszinten azonosítják a baktériumokat, és jól követhetővé teszik, hogyan változik a mikrobiom egy FMT, egy étrendváltás vagy egy gyógyszeres kezelés után. Az eredmények összegzésére diverzitás- és egészségi indexeket használnak, amik a bonyolult fajlistát egyetlen, könnyen értelmezhető számba sűrítik.

Mit tesz a ketogén étrend a bélflórával?

A ketogén étrend a szénhidrátok drasztikus csökkentésével mérsékli a vércukor- és inzulinszintet, ezért a cukorbetegség és egyes daganatok kapcsán is vizsgálják. A rostszegény, klasszikus változata azonban a bélflórát is erősen átrendezi, csökkenti a sokféleséget és a butiráttermelő baktériumok arányát, ami hosszú távon gyengítheti a bélfal védelmét.

A részleges, rostban gazdag, mediterrán jellegű ketogén étrendeket tartják ígéretesebbnek, és hangsúlyozzák, hogy daganatos betegeknél a teljes szénhidrátmegvonás kerülendő lehet. A ketogén étrend onkológiai alkalmazása jelenleg kísérleti, kiegészítő jellegű beavatkozás, ami nem része a standard kezelésnek.

Hol vannak a határok?

A széklettranszplantáció hatása erősen függ a donortól és a beteg kiinduló mikrobiomjától, a betegek egy része nem reagál rá, vagy csak átmenetileg javul. A gyulladásos bélbetegségekben, az anyagcsere-betegségekben és a daganatos kórképekben az FMT még kutatási fázisban van, a hosszú távú végpontokról, például a túlélési arányokra való kihatásáról még kevés adat áll rendelkezésre.

Egy hazai kézikönyv, amire különösen büszkék vagyunk

Dr. Bánhegyi Róbert János kötete az onkodiabetológia, vagyis a daganatos betegségek, a cukorbetegség és az elhízás közös biológiai hátterének magyar nyelvű kézikönyve, ami a mikrobiom és az étrend szerepét is részletesen tárgyalja. A szakmai közönségnek szóló kötet azt mutatja meg, hogy a rákbetegség és az anyagcserezavarok nem egymástól független kórképek, hanem közös anyagcsere-, hormonális és gyulladásos gyökerekből táplálkoznak.

A könyv XII., az FMT-ről, a mikrobiomról és a szénhidrát-anyagcseréről szóló fejezetét dr. Bezzegh Attila és dr. Gulyás-Oldal Viktor írta, utóbbi a DIZKO Egészség rovatának cikkeit is lektorálja, ezért erre a megjelenésre szerkesztőségként különösen büszkék vagyunk. A kötet hamarosan a könyvesboltokban is kapható lesz.