Éjszaka arra ébredünk, hogy izzadunk, nappal fáradtak és ingerlékenyek vagyunk, a ciklusunk rendszertelenebb, mint korábban, és semmi kézzelfogható nem magyarázza a változást.

Ilyenkor a legtöbben egyszerű megoldásokat keresünk, és ha rákeresünk az interneten, a legtöbb találat a hormonoknál köt ki. De mennyit lehet ebből ténylegesen az étrenddel befolyásolni?

Mit jelent a hormonális egyensúly?

A hormonok a szervezet belső üzenetei, amelyek a vérárammal jutnak el a célszerveikhez. Az anyagcserénket, az alvásunkat, a hangulatunkat és a termékenységünket is ők szabályozzák. Az egyensúly ebben az esetben nem egy fix érték, hanem egy folyamatosan mozgó rendszer, amelybe az életkor, a stressz, az alvás, a testsúly és a mozgás egyaránt beleszól.

A szintek napszakonként és ciklusonként is változnak, ezért egyetlen mérésből ritkán érdemes messzemenő következtetést levonni, a laboreredményt pedig mindig a panaszainkkal együtt értelmezi a szakember.

A hormonrendszer tehát nem kapcsoló, amit egyetlen mozdulattal átbillenthetünk, és a működésébe olyan tényezők is beleszólnak, amelyeken a tányérunkon keresztül nem tudunk változtatni.

Hogyan kapcsolódik ide mégis az étrend?

Az összefüggés nem légből kapott, hiszen a testsúly kimutathatóan hat az ösztrogénszintre, a rostban gazdag étrend pedig az emésztés és az anyagcsere felől kapcsolódik a képhez. Ezek jól dokumentált élettani folyamatok, nem pedig hiedelmek.

Az étrend az egyik olyan tényező, amelyen valóban van befolyásunk, és ez önmagában is jó hír. Más kérdés viszont, hogy egy tényező mikor válik magyarázattá az összes felsorolt panaszra.

A táplálkozási kutatások jellemzően megfigyeléses vizsgálatokon alapulnak, ahol nehéz szétszálazni az egyes tényezők hatását. Aki több zöldséget eszik, az sok minden másban is eltér az átlagtól, nem csak a táplálkozásában. Egy megfigyelt összefüggésből tehát még nem lesz automatikusan gyógymód.

Mit vihetünk el belőle a konyhába?

A gyakorlati rész az, ami a legkevésbé vitatható. A több növényi étel, a bőséges rost és a feldolgozott élelmiszerek visszaszorítása olyan tanács, amelyben a szakmai ajánlások is egyetértenek. Az alkohol mérséklése és a rendszeres mozgás szintén a jól megalapozott irányok közé tartozik.

Néhány dolog, amit érdemes szem előtt tartani:

• a hüvelyesek, a teljes értékű gabonák és a zöldségek arányának emelése akkor is jót tesz, ha nem váltunk teljesen növényi étrendre,
• a napi étkezéseket nem kell egyszerre átírni, mert a fokozatos váltás tartósabban megmarad,
• a B12-vitamin pótlásáról mindenképpen tájékozódni kell, ha a húst és a tejtermékeket teljesen elhagynánk,

Mire támaszkodhatunk?

Dr. Neal D. Barnard Testünk egyensúlya című könyve ezt a kérdést járja körül: az étkezés, a hormonok és az egészség kapcsolatáról szóló új tudományos eredményeket mutatja be. Az alapállítása az, hogy az elfogyasztott ételek hatnak a hormonszintjeinkre, hiszen egyes hormonok magukban az ételekben vannak jelen, mások pedig az étkezés hatására termelődnek a szervezetünkben.

A kötet ehhez a gondolathoz hosszú listát kapcsol a panaszokról, a menstruációs görcsöktől a hőhullámokon át a hajhullásig és a termékenységi nehézségekig, és a szerző mindegyikhez étrendi javaslatokat is ad. A könyv gyakorlati része recepteket is tartalmaz, méghozzá kifejezetten egyszerűen elkészíthetőket, ezért annak is jó kapaszkodó lehet, aki eddig nem főzött hüvelyesekkel vagy teljes értékű gabonával.

Barnard amerikai orvos és kutató, a George Washington Egyetem orvosi karának oktatója, egyben az általa alapított Physicians Committee for Responsible Medicine elnöke, vagyis évtizedek óta a növényi alapú étrend egyik legismertebb szószólója. Annak érdemes kézbe vennie, aki szeretné megérteni a test és a táplálkozás kapcsolatát.